A legtöbb ember számára a munkába ölt órákkal megkeresett,
megspórolt pénz a legfőbb érték. Melyből, ha futja a megélhetésen túl,
legtöbbször mindenféle kacatot vesznek.
Képzeld most el, ha nem pénzben számolnánk a világot. Egy
ebéd 1000 Ft? Ha nettó órabéred ennyi, akkor pont egy óra az életedből. Lakás
20.000.000-ért? 2 éved és hónapod múlt el az életedből érte. Persze ha
éjjel-nappal dolgozol. Ha a szokásos munkarendet vesszük alapul kb. 9 évig és
hónapig dolgoztál csak ezért (ezres órabérrel). Utazást nem számítva.
Ahogy a pénzt, úgy az időd is be lehet fektetni. Tanulsz 10
éven át, hogy aztán majd 40 éven keresztül 2-3-4-szer többet keres ugyanannyi
idő alatt, mint az, aki egyből munkába fogott. Ahogy, ha a kereseted sem költöd
el teljesen azonnal, hanem befekteted, 10 év múlva 2-3-4-szer is többet érhet.
Viszont nem csak az iskolapadban töltött évek száma számít. Ugyanúgy fontos az
is, hogy akár rossz időszakok árán megtanuld, mit kellene elkerülni, mi ellen
érdemes tenni, energiát fektetni bele. Sok kísérletezés árán végül kitaláld, mi
is való neked, célokat kitűzni, s azzal foglalkozni, mely tényleg fontos. Hisz
ahogy a pénzzel is meg kell tanulni bánni, úgy az idővel is. Csak ez sokkal
nehezebb.
Míg a pénz egy olyan dolog, ami (jó esetben elégséges
mennyiségben) kis adagokban, de rendszeresen érkezik, és idővel
összegyűjtheted, addig az időd véges, és minden egyes másodperccel egyre
kevesebb lesz belőle. S végül biztosan el is fog fogyni. Az elmúlt
pillanatokkal fizetsz azért, hogy ételt, tárgyakat, kacatokat vásárolhass
magadnak.
Ahogy a pénz esetén is, míg sok van belőle, addig nyugodtabb
szívvel költi az ember, legtöbb esetben nem gondol sok évvel előre. A 20-30 éves
fiatalabb korcsoport sem értékelik az idejüket olyan nagyra, hisz még rengeteg
van belőle. Ezek mindig akkor válnak jelentőssé, mikor már a hiánya kezd
feltűnő lenni. S míg anyagi javakra a jövőben még újra szert tehetsz, addig az
elvesztegetett pillanatokat már soha sem élheted át.
Viszont ne essünk abba a hibába, hogy az egyén leélt óráit a
bére alapján értékeljük. Lehet, hogy másnak délután a maradék pár órája
lefekvés előtt sokkal jobb kedvvel telik el, mint neked. Lehet nem. Mégis
mennyit ér neked a saját időd? Mennyi értéket pazaroltál el azzal, hogy
búslakodtál, vagy olyan emberekkel foglalkoztál, kiket a hátad közepére
kívánsz? Mennyit vesztettél azzal, hogy inkább otthon töltöttél semmittevéssel
4 órát, mintha ezt tanulással, a számodra kedves emberekkel, vagy jövőbéli
céljaid felé vezető úton való haladással foglalkoztál volna?
Megéri 8 órát utazni azért, hogy egy kicsit valakivel
lehess? 12-16 órát fáradtan tölteni azért, mert hajnali 3-kor egy fél órás égi
látványosságot csodáltál meg? Napi 9 órát munkával tölteni azért, hogy legyen
havi 8 napod, amikor azt tehetsz, amit akarsz? S mégis, amikor eljön az a heti
2 nap, akkor középszerű filmek maratonjával töltöd el, csak azért, hogy hétfőn
kezdődjön minden elölről. Cikkeket olvasni, melyek valós értéke a nullához
közelít, végigpörgetni a közösségi oldalakat, hogy számodra jelentéktelen
emberek semmitmondó szövegeit, képeit lásd?
Ugyanezen analógia alapján, az a plusz 20 óra munka, hogy a
telefonodon egy adott márka szimbóluma ékeskedjen? Az a hirtelen pillanat,
amikor valami teljesen feleslegeset megveszel, s így 3 órát költöttél el arra,
amiből hétvégén egy sokkal tartalmasabb, és az életed szempontjából biztos
meghatározóbb programot, utazást, találkozót lebonyolíthattál volna.
Nem igazán lehet objektív módon mérni ezt az értéket, hisz
mindenkinek egy adott dolog lehet tényleg megéri a rászánt időt, míg másnak
nem, s mivel ez szubjektív, így nem igazán összehasonlítható. A magányos
milliomos és a középszerű, de boldog család esete. Mégis, ha általánosan nem
csak az anyagi javak, és a pénz számítana, és az ember jobban értékelné a saját
idejét, az szerintem egy egészségesebb életszemlélet felé vezethet.
Lehet, hogy neked nem futja soha egy palotára, egy
luxusautóra, míg másnak lesz. Lehet, hogy fele annyit keresel, mint egy nálad
butább ember. Viszont az időtök az közös. Egy nap neked és neki is 24 órából
áll. Csak rajtad áll, hogy ezt mivel töltöd meg, s ezzel mennyire gazdagítod az
életed.