2016. nov. 11.

Az idő pénz

A legtöbb ember számára a munkába ölt órákkal megkeresett, megspórolt pénz a legfőbb érték. Melyből, ha futja a megélhetésen túl, legtöbbször mindenféle kacatot vesznek.

Képzeld most el, ha nem pénzben számolnánk a világot. Egy ebéd 1000 Ft? Ha nettó órabéred ennyi, akkor pont egy óra az életedből. Lakás 20.000.000-ért? 2 éved és hónapod múlt el az életedből érte. Persze ha éjjel-nappal dolgozol. Ha a szokásos munkarendet vesszük alapul kb. 9 évig és hónapig dolgoztál csak ezért (ezres órabérrel). Utazást nem számítva.

Ahogy a pénzt, úgy az időd is be lehet fektetni. Tanulsz 10 éven át, hogy aztán majd 40 éven keresztül 2-3-4-szer többet keres ugyanannyi idő alatt, mint az, aki egyből munkába fogott. Ahogy, ha a kereseted sem költöd el teljesen azonnal, hanem befekteted, 10 év múlva 2-3-4-szer is többet érhet. Viszont nem csak az iskolapadban töltött évek száma számít. Ugyanúgy fontos az is, hogy akár rossz időszakok árán megtanuld, mit kellene elkerülni, mi ellen érdemes tenni, energiát fektetni bele. Sok kísérletezés árán végül kitaláld, mi is való neked, célokat kitűzni, s azzal foglalkozni, mely tényleg fontos. Hisz ahogy a pénzzel is meg kell tanulni bánni, úgy az idővel is. Csak ez sokkal nehezebb.

Míg a pénz egy olyan dolog, ami (jó esetben elégséges mennyiségben) kis adagokban, de rendszeresen érkezik, és idővel összegyűjtheted, addig az időd véges, és minden egyes másodperccel egyre kevesebb lesz belőle. S végül biztosan el is fog fogyni. Az elmúlt pillanatokkal fizetsz azért, hogy ételt, tárgyakat, kacatokat vásárolhass magadnak.

Ahogy a pénz esetén is, míg sok van belőle, addig nyugodtabb szívvel költi az ember, legtöbb esetben nem gondol sok évvel előre. A 20-30 éves fiatalabb korcsoport sem értékelik az idejüket olyan nagyra, hisz még rengeteg van belőle. Ezek mindig akkor válnak jelentőssé, mikor már a hiánya kezd feltűnő lenni. S míg anyagi javakra a jövőben még újra szert tehetsz, addig az elvesztegetett pillanatokat már soha sem élheted át.

Viszont ne essünk abba a hibába, hogy az egyén leélt óráit a bére alapján értékeljük. Lehet, hogy másnak délután a maradék pár órája lefekvés előtt sokkal jobb kedvvel telik el, mint neked. Lehet nem. Mégis mennyit ér neked a saját időd? Mennyi értéket pazaroltál el azzal, hogy búslakodtál, vagy olyan emberekkel foglalkoztál, kiket a hátad közepére kívánsz? Mennyit vesztettél azzal, hogy inkább otthon töltöttél semmittevéssel 4 órát, mintha ezt tanulással, a számodra kedves emberekkel, vagy jövőbéli céljaid felé vezető úton való haladással foglalkoztál volna?

Megéri 8 órát utazni azért, hogy egy kicsit valakivel lehess? 12-16 órát fáradtan tölteni azért, mert hajnali 3-kor egy fél órás égi látványosságot csodáltál meg? Napi 9 órát munkával tölteni azért, hogy legyen havi 8 napod, amikor azt tehetsz, amit akarsz? S mégis, amikor eljön az a heti 2 nap, akkor középszerű filmek maratonjával töltöd el, csak azért, hogy hétfőn kezdődjön minden elölről. Cikkeket olvasni, melyek valós értéke a nullához közelít, végigpörgetni a közösségi oldalakat, hogy számodra jelentéktelen emberek semmitmondó szövegeit, képeit lásd?

Ugyanezen analógia alapján, az a plusz 20 óra munka, hogy a telefonodon egy adott márka szimbóluma ékeskedjen? Az a hirtelen pillanat, amikor valami teljesen feleslegeset megveszel, s így 3 órát költöttél el arra, amiből hétvégén egy sokkal tartalmasabb, és az életed szempontjából biztos meghatározóbb programot, utazást, találkozót lebonyolíthattál volna.

Nem igazán lehet objektív módon mérni ezt az értéket, hisz mindenkinek egy adott dolog lehet tényleg megéri a rászánt időt, míg másnak nem, s mivel ez szubjektív, így nem igazán összehasonlítható. A magányos milliomos és a középszerű, de boldog család esete. Mégis, ha általánosan nem csak az anyagi javak, és a pénz számítana, és az ember jobban értékelné a saját idejét, az szerintem egy egészségesebb életszemlélet felé vezethet.


Lehet, hogy neked nem futja soha egy palotára, egy luxusautóra, míg másnak lesz. Lehet, hogy fele annyit keresel, mint egy nálad butább ember. Viszont az időtök az közös. Egy nap neked és neki is 24 órából áll. Csak rajtad áll, hogy ezt mivel töltöd meg, s ezzel mennyire gazdagítod az életed.

Nincsenek megjegyzések :